Kötet, Fezejet

 1    I,     II|           Ellenkezőleg; én arról akarom magamat biztosítani, hogy
 2    I,    III|          fogok küzdeni, s ha azt akarom, hegy élhessek, parasztlócákat
 3    I,      V|      vitetem a nézők közé. Látni akarom, lesz-e bátorsága valakinek –
 4    I,      X|         a színpadra vivé. Én nem akarom önnek elmondani, hogy mi
 5    I,    XII|            biztatá Konrád –, nem akarom önt bántani; csak van önnek
 6    I,   XIII|    országban lakik, én pedig nem akarom, hogy a Kárpáthy név kisebbítve
 7    I,   XIII|     kitörte vele a kezét.~ ~– Az akarom megtudni – monda Kárpáthy
 8   II,    XIV|    megérti végig; így ni. Én azt akarom, hogy Abellino hiába várjon
 9   II,    XIV|       hanem tombolni fog! Én meg akarom őt fosztani ettől az örömtől.~ ~–
10   II,    XIV|          én őt a vérig, a szívig akarom sérteni, ahogy bántott ő
11   II,    XIV|     minden lépten-nyomon. Én meg akarom hiúsítani e léha üldözést,
12   II,    XIV|        én gyámleányomat boldoggá akarom tenni, de kincsért, gazdagságért
13   II,    XIV|     osztoznunk.~ ~– De ha én úgy akarom. Látod, nekem nincs fiam,
14   II,     XV|         ott holmi hímzéseim, nem akarom, hogy a nénéim elhányják,
15   II,     XV|        már most semmi esetre sem akarom nénéimnek hagyni. Érti?~ ~
16   II,    XVI|         szíve közepébe! Én látni akarom meghalva.~ ~– Csendesen,
17   II,   XXIV|       amit érezek irántad, s azt akarom, hogy mindenki, aki lát,
18   II,   XXVI|             Szeretnéd tudni?~ ~– Akarom tudni!~ ~– Hát – a férje.~ ~–
19   II,  XXVII|              Igen, de én meg nem akarom, hogy odabenn meghallják,
20   II,   XXIX|         Isten színe előtt állok. Akarom, hogy fiam jobb legyen,
21   II,   XXIX| használjam a másik felét! Én azt akarom, hogy fiam boldog legyen.
22   II,   XXIX|      gyermekem szívét. Oly kézbe akarom őt adni, ahol minden jó
23   II,   XXIX|          egyszerre száz aranyat. Akarom, hogy előre örüljön e napnak