Kötet, Fezejet

 1    I,     VI|         Catalanit játssza, a kedves, a vidám, a hódító asszonyt; nem
 2    I,   VIII|             lovasok nyomában, megrakva vidám ünneplő népekkel, s körültűzködve
 3    I,   VIII|           elegáns társaságokban nyílt, vidám kedélye s csinos, férfias
 4    I,      X|             jókedvű fiatal enyelgett a vidám leánykákkal, jutott egy
 5    I,      X|       harmadszor is rákezdi, végre egy vidám cimbora odaugrik, s feltárja
 6    I,      X|       merveilleux mellé? Bemutassa-e a vidám társaságnak mint testvérnénjét,
 7    I,   XIII|             dal, zene, pohárcsörgés és vidám beszédek vegyültek mulatságos
 8    I,     Sz|         fidélis – ünnepélyes, jókedvű, vidám~ ~fi donc – fuj~ ~fioritúra –
 9   II,    XIV|     divatköltészetnek, ha olvassátok a vidám Boccaccio Dekameronját,
10   II,    XIV|               s lehúzva őt kocsijáról, vidám, nevető, gyermeteg tréfával
11   II,     XV|                 Ismeri őt valaki? Ez a vidám, ugráló, szökellő, nevető,
12   II,     XV|           János azonban – a jókedvű, a vidám, a ragyogó János úr – megszorítva
13   II,  XVIII|           iránt tanúsítani, midőn őt e vidám társaságokban a kétségbeesésig
14   II,  XVIII|               Flóra jóízűen nevetett e vidám és hízelgő gyanúsításokra,
15   II,  XVIII|              juthatott hozzá barátnéja vidám arca miatt; amint rátekintett,
16   II,  XVIII|           János úr arca ragyog, nevet, vidám; elgondolja magában, milyen
17   II,    XXI|                vinni.~ ~Amint az egész vidám társaság a hosszú olaszjegenye
18   II,   XXIV|             hölgy eltávozott, s csak a vidám fiatalság maradt még ott
19   II,    XXV|               Egész hazáig.~ ~Otthon a vidám, eleven, kedves nő futott
20   II,  XXVII|              örömét leírni, ha egy-egy vidám kiáltása a gyermeknek kihallatszott
21   II, XXVIII|                elfoglalva ő. A kedves, vidám gyermekre gondolt, ki egyszerű
22   II,   XXXI| körülményesebben ismerte – kiált elé a vidám márki. (Hihetőleg valamely