Kötet, Fezejet

 1    I,     IV|          akire én rábíztam, hogy szerelmes leveleimet adja át kisasszonyának.~ ~–
 2    I,     IV|         közönségre, mely egészen szerelmes volt a kutyába.~ ~– Monsieur! *
 3    I,    VII|          sugárzó szemeket csak a szerelmes nő szemei látják benne.
 4    I,    VII|     költői vagy legalábbis epedő szerelmes; húsztól huszonötig azután
 5    I,   VIII|       meglepetik általa.~ ~– Hát szerelmes öcsém, tudod-e hogy ma van
 6    I,     IX|      szolgálni:~ ~– Hát a jó fiú szerelmes ajánlatokat küldött levelekben
 7    I,   XIII| legutolsó gondolatja mindig. Egy szerelmes ifjú nem várja oly vak hittel
 8   II,    XIV|    látszott. Végre az őrjöngésig szerelmes kezdett lenni a leányba;
 9   II,    XIV|    ablakredőny, már azt hiszi, a szerelmes csábító mászik be rajta,
10   II,    XIV|        belé egy rettentő nagy úr szerelmes, aki őt el is fogja venni.~ ~
11   II,    XIV|       mit fog mondhatni? Lehet-e szerelmes egy hatvankilenc éves aggastyánba,
12   II,    XIV|         leányt, de a leány másba szerelmes, és azon más tán ismét reménytelenül
13   II,    XIX|      öleli, csókolja, azt hinnéd szerelmes bele; hiábavaló dolog vele
14   II,    XXI|       hölgyeknek, aki eddig csak szerelmes volt beléjük, most megőrülhet
15   II,    XXI|       Flóra örömriadva rohan elé szerelmes sikoltással.~ ~– Rudolf,
16   II,  XXIII|            Körül elszórt illatos szerelmes levelek hevernek s lábbal
17   II,  XXIII|          Kecskerey. – Bizonyosan szerelmes kalandok, nevezetes afférek;
18   II,  XXIII| Nagybátyád feleségébe még mindig szerelmes vagy-e?~ ~– Az nem; hanem
19   II,  XXIII|      tartok, hogy más lehet belé szerelmes.~ ~– Bizony az különös volna.~ ~–
20   II,  XXIII|  bizonyítani, hogy e nő valakibe szerelmes, ha azt valami világosan,
21   II,     Sz|     szeladon – érzelgős udvarló, szerelmes; szoknyavadász~ ~sztereotip –
22   II,    Meg|         nem veszem el.~ ~Tehát a szerelmes költő azt, amit a leány