Kötet, Fezejet

 1    I,      I|      szemeit.~ ~Gyárfás rögtön készen volt az epitáfiummal.~ ~ ~„
 2    I,    III| nyelvünkre, fajunkra.~ ~Miklós készen volt a feliratok lemásolásával,
 3    I,     IV|          Mindezek és még mások készen valának ellene, ahogy eltávozott
 4    I,     VI|        fordulva, minden tenyér készen állt már, a koszorúk és
 5    I,     VI|         Mainvielle-né mindenre készen volt, csak erre nem; két
 6    I,    VII| cabriolet-n; * az asszonyságok készen tartott flakonokkal, hogy
 7    I,    VII|      kerevetébe, s tökéletesen készen volt rá, hogy a legelső
 8    I,    VII|      az ajk komolyabb, s midőn készen volt, s messzi tartá azt
 9    I,   VIII|        majd felöltöztetnek, ha készen lész, gyere le az ivóterembe.
10    I,    XII|    beszélt?~ ~A mester ezalatt készen volt az írással és keresgéléssel,
11    I,    XII|    volt lepetve. Arra nem volt készen, hogy ezek az ostoba filiszterek
12    I,    XII|   megjelentek az ifjak. Sándor készen várta már őket, csupán nehány
13    I,    XII|     műszerei? Tárja ki, tartsa készen. Érvágóra, úgy hiszem, kevés
14    I,   XIII|       úr, mint rendesen szoká, készen tartva ötven aranyat, azt
15   II,    XIV|        ön arcát megláttam, már készen voltam ezen feleletére.
16   II,     XV|        minden lépését.~ ~Mikor készen voltak a szobarendezéssel,
17   II,     XV|       minthogy azok nem voltak készen, éjszakára is benn maradt,
18   II,     XV|    elrendezni.~ ~A reggeli már készen várt reá, Mayerné azalatt
19   II,   XVII|        az utolsó búcsúszóval a készen álló útihintóba ültek, s
20   II, XXVIII|   útféli csárdáig, ahol a szán készen várt reá; nem állhatta meg,
21   II,   XXIX| Koporsóm, melybe tenni fognak, készen áll már hálószobámban, mindennap
22   II,   XXIX|       sírkövemet, mely szintén készen áll múzeumomban, tegyék