Kötet, Fezejet

 1    I,      I|         az üres, kongó termet. Az asztal tetézve rakatott meg ezüsttálakkal
 2    I,      I|    állatnál szokták.~ ~Letevék az asztal közepére.~ ~Legelébb a hajdúkat
 3    I,      I|       maga ágyán fekve maradt, az asztal túlsó végén három tábori
 4    I,   VIII|          egy ólomkalamárissal, az asztal alja szépen be van tarkázva
 5    I,   VIII| könyökölnek szép rendben a hosszú asztal körül, elnököl a bíró, egy
 6    I,   VIII|          fickók egy nagy gömbölyű asztal körül; az egész teremben
 7    I,   VIII|       vele dicsekedni.~ ~Az egész asztal felugrált, a társaság majd
 8    I,   VIII|    parancsolni, meghúzta magát az asztal alatt.~ ~Csak Kis Miska
 9    I,    XII|          úr az ellenpárton a zöld asztal előtt gratulálni kezde Abellinónak
10    I,   XIII|      verset, amit el akar mondani asztal felett, ha nincs-e benne
11    I,   XIII|       süteménytől görnyedt minden asztal, a legpompásabb gyümölcs,
12    I,   XIII|         úr mellett az esperes, az asztal túlsó végén Kutyfalvi Bandi,
13    I,   XIII|        tüzes békákat ereget el az asztal alatt, s ecetet önt a szomszédja
14    I,   XIII|        csak ketten ültek némán az asztal mellett, Kiss és Kutyfalvi.~ ~
15   II,     XV|             Elkezd veszteni.~ ~Az asztal túlsó felén ül Fennimor,
16   II,     XX|            Gergely gróf hangja az asztal mellől: „A hallgatóság csendre
17   II,     XX|           az egész társaságnak az asztal elhagyására, az amalgamizált *
18   II,    XXV|      halaványsága miatt. Az egész asztal felett szótlan volt a hölgy.~ ~
19   II,   XXIX|         értse, amit mondott.~ ~Az asztal legtávolabb végére ült Varga
20   II,   XXIX|      férfiak mind sírtak körül az asztal mellett, és egyik sem szégyenlé
21   II,   XXIX|   részeltetik.~ ~A pap odaállt az asztal elé, melyen a bor és a kenyér