Kötet, Fezejet

 1    I,      I|              sáros, szakad az eső két hét óta, mint a parancsolat;
 2    I,      I|             mert elég nagy az ország, hét egész nap akár le se szálljon
 3    I,    III|               amióta Párizsban lakom, hét éve már, most hallok először
 4    I,    III|             az. Legyenek csak az urak hét esztendeig távol hazájuktól,
 5    I,     IV|               tejárusnő), mely nehány hét előtt olyan nagy furorét
 6    I,     IV|         folytatá műutazását, s nehány hét előtt Párizsba térve, itt
 7    I,      V|     megszorítaná, s nem telt bele egy hét, midőn udvari kamarását
 8    I,      V|              hogy átesik rajta.~ ~Már hét éjszakát virrasztott keresztül
 9    I,   VIII|              kivert bika, aki már két hét óta rontja a vidéket, embereket
10    I,   VIII| szíveskedjenek magokat jelenteni. Egy hét alatt ötvenkilenc Kiss família
11    I,      X|               be mind orvosságban egy hét alatt.~ ~A leány fel akart
12    I,     XI|         többet Krammnéhoz.~ ~Krammnét hét napon keresztül azután majd
13    I,   XIII|               emberi természet minden hét esztendőben egyszer megváltozik;
14    I,   XIII|              a legszebb hajadon, akit hét falu határában találni lehetett.
15   II,    XIV|            héti határidőt hagyok. Egy hét múlva ezt a bizalmas emberemet,
16   II,   XVII|            kövezeten.~ ~Alig múlt egy hét, midőn Teréz már levelet
17   II,   XVII|             kapta, attól számítva egy hét alatt úgy keresztül-kasul
18   II,   XXII|               neki szabad, s majd egy hét múlva, ha szép idő lesz,
19   II,   XXIV|            Kárpáthynéra nézve.~ ~Ez a hét nap észrevétlenül, fájdalom
20   II,   XXXI|                s minthogy ez a néhány hét esztendőkig tartott, ő is