Kötet, Fezejet

 1    I,      I|     utána. De ami még feltűnőbbé teszi őt, ez azon különös körülmény,
 2    I,     II|         magamat.~ ~– Ah, azt nem teszi ön. Mit mondana a világ,
 3    I,     II|    tovább. Pénzét igen jó helyre teszi ön, mert a magyar nemes
 4    I,     IV|        Sőt igen, mert az finommá teszi a bőrt és érzékennyé az
 5    I,    VII|         gyávának, ha azon nő nem teszi kötelességét, nevessenek
 6    I,    VII|       mosolyog, vagy még azt sem teszi; ha valamiféle szeretetről
 7    I,   VIII|     húzni.~ ~De ami legjelesebbé teszi a legényt, az egy nagy lombos
 8    I,   VIII|      látta, hogy ő egyes-egyedül teszi ki magát e gigász dűnének,
 9    I,      X|         örök időkre lehetetlenné teszi, hogy ismét egymáshoz közeledhessünk;
10    I,    XII|          fogja bánni, ha ezt nem teszi.~ ~Kárpáthy megvetően elfordult,
11    I,    XII|        sértést egyenesen magáévá teszi, és azt vissza nem vonja.~ ~
12    I,   XIII|          mérföldekre figyelmessé teszi, az ő szerzeménye. A park
13   II,    XIV|    utálatot egy vele egyenlő név teszi jogossá és egy kezei közül
14   II,     XV| harmincezret pedig Fanny számára teszi le, s mindketten biztosítva
15   II,     XV|         De hogyne értené? Ez azt teszi, hogy elfogadja annak a
16   II,    XVI|        háromszori különválasztás teszi megfoghatóvá, hogy Fennimor
17   II,   XXIV|       lenni, akkor kötelességévé teszi magának nem udvarolni idegen
18   II,  XXVII|     egyszer megkaphassa, sohasem teszi őt le kezéből!~ ~Dél felé
19   II,   XXXI|       világ, az csak érdekesebbé teszi az embert; de hogy koldussá