Kötet, Fezejet

 1    I,      I|           miattam uraim és dámáim, tessék folytatni a mulatságot.
 2    I,     II|          lehető kimúlta felöl.~ ~– Tessék bátran.~ ~– Nálunk, kik
 3    I,    XII|           kongó vörös pénzben.~ ~– Tessék ide vigyázni: ez egy, két,
 4    I,    XII|    garasaival?~ ~– Így ni. Mármost tessék leülni s aláírni ezt a nyugtatványt.~ ~
 5    I,    XII|          hajdú átadva a levelet. – Tessék elolvasni, én megvárom a
 6    I,    XII|        azok mesteréhez intéztek. – Tessék ideírni, hogy „saldirt”!
 7    I,   XIII|      Debrecenbe küldtelek? No most tessék előállni, most tessék hetvenkedni,
 8    I,   XIII|         most tessék előállni, most tessék hetvenkedni, Pál uram! Lássuk,
 9    I,   XIII|        ügyeibe beleavatkozni. Csak tessék kibékülni vele! Mit bánom
10    I,   XIII|           az kedvére van, hát csak tessék!~ ~– No, ne bolondulj, te
11   II,    XIV|        vagyok Kárpáthy János… Csak tessék bátran fennhangon elmondani
12   II,     XV|           mondani a göröggel, csak tessék azért a házához hajttatni,
13   II,     XV|            hallhatólag rebegé:~ ~– Tessék!~ ~– Alig ismertem volna
14   II,     XV| használatba vette nevemet. No csak tessék neki, ha ez mulattatja.
15   II,    XVI|     egyeztünk meg, ha nem tetszik, tessék egyedül itt maradni!~ ~–
16   II,  XVIII|  Kárpáthyné szólt volna ismét.~ ~– Tessék.~ ~– Nem szóltam, édes barátom –
17   II,  XVIII|        keresztül képes csípni.~ ~– Tessék helyet foglalni tisztelt
18   II,    XIX|            munkával elfoglalva; ne tessék rá mosolyogni. A munka nagy
19   II,    XIX|           tetszik és mi nem. Hanem tessék azon másoknak törni a fejöket,