Kötet, Fezejet

 1    I,     II| megvetőleg Kárpáthy, kiben egy percre felébredt a nemesi büszkeség,
 2    I,     IV|    alig bírja a közérdeket egy percre magára vonni egy-egy művészi
 3    I,      V|     halálos beteg, s ő, ha egy percre eltávozik tőle, a legkínzóbb
 4    I,      V|      pisszegni…~ ~Jozefine egy percre halavány lett, mint a fal,
 5    I,    VII|   fodrozva.~ ~A körülállók egy percre még a tűzoltásról is megfeledkeztek.~ ~
 6    I,    VII|       alá; ha az ifjú csak egy percre gyáva talál lenni, a hölgy
 7    I,    VII|    lüktetése volt látható; egy percre a szellem elhagyta minden
 8    I,      X|    Hová?”~ ~Az asszesszort egy percre meglepte a kérdés, de rögtön
 9    I,     XI|  valahol az urát, bár csak egy percre is, valami nyilvános helyen
10    I,   XIII|        leves elhallgattatá egy percre a vendégsereget, ki-ki jó
11   II,    XIV|      csak akkor jelent meg egy percre körültekinteni, ha minden
12   II,     XV|       világ.~ ~Itt megállt egy percre Mayerné, hogy időt engedjen
13   II,     XV|       eszű leány!~ ~Boltay egy percre kiszólt a kocsisához, hogy
14   II,     XV|     bámulat elhallgattatja egy percre a társalgást. A szép nő
15   II,  XVIII|      iránti borzalommal.~ ~Egy percre szinte megrettent Fanny,
16   II,    XXI|       dombra felkapva, ott egy percre megállt, széttekint, honnan
17   II,    XXV|       Fanny férjével hagyá egy percre vendégét. Csak egy percre;
18   II,    XXV|      percre vendégét. Csak egy percre; nem tetszett az hosszabbnak
19   II, XXVIII|        gőzkör * , mely percről percre magasabban emelkedik, míg