Kötet, Fezejet

 1    I,      I|          szekér elöl megy, a hintó hátul, azért hogyha gödörbe talál
 2    I,      I|         ott áll mellette a jámbor, hátul összetett kezekkel, sovány,
 3    I,     IV|     mégpedig nem kettő elöl, kettő hátul, ahogy szokás, hanem egymás
 4    I,     IV|       hajtja, a kocsis és a vadász hátul ülnek a kupéban.~ ~– Nézzétek
 5    I,    VII|          tud olvasni. A keresztnév hátul, a vezetéknév elöl, ahogy
 6    I,   VIII|             s ekkor a lovas maradt hátul, a vad futott elől. Azt
 7    I,      X|       tekercsben fonva csüggött le hátul, s a ház tisztelői nem egyszer
 8    I,    XII|       gléda áll előttünk, s minket hátul semmi baj sem ér, hanem
 9    I,   XIII|    nagyságos úrra! – szólt közbe a hátul álló Palkó.~ ~– Megint beszél
10    I,   XIII|          lehetett valaha fehér is, hátul van megkötve, ahogy ez egy
11    I,   XIII|            a pohár csengett egyre. Hátul a függönyös peristylben
12   II,     XV|           három előre fogva, kettő hátul, nyargalva vágtat végig
13   II,     XV|            minden sziszegés, elül, hátul, őt gúnyolja, őt neveti.~ ~
14   II,  XVIII|       megcsókolni; ah ez nem az.~ ~Hátul jön ő, nagynénje, a tiszteletőr
15   II,  XVIII|   előrebocsátott, s maga enyelegve hátul maradt Kárpáthyval.~ ~–
16   II,     XX|          emberre és lóra számítva, hátul két álló bakkal és kettős
17   II,    XXI| semmívélétellel; hihetőleg valahol hátul egy csézában rejtőzködik.
18   II, XXVIII|            két ösztövér lovat.~ ~A hátul ülő gyakran feláll a szánban,
19   II, XXVIII|         szól az elöl menő lovas, a hátul jövőt figyelmeztetve. –