Kötet, Fezejet

 1    I,      I|      három személyt látva enni, a bor apródonkint összeatyafiasítá
 2    I,     II|      jóllakás belőle, rá jó veres bor, és kész a gutaütés.~ ~–
 3    I,   VIII|          mondhatok, hogy soha sem bor, sem ember meg nem vert.~ ~–
 4    I,   VIII|         neki, jegyző úr, hány akó bor és hány bevert fej van neki
 5    I,   VIII|     előkészületeire.~ ~Négy hordó bor, külön-különféle, volt szekerekre
 6    I,   VIII|       volt azon a határon, ahol a bor jókedve végződik, s kezdődik
 7    I,   VIII|           már az ember nem érzi a bor ízét, csak a szédelgő ingert,
 8    I,   VIII|          belebuktak. Minden pohár bor egy-egy újabb kudarcnak
 9    I,      X| délutánonként, midőn a messzely * bor magnetizálta idegeit, akkor
10    I,      X|        vasárnap élvezett messzely bor helyett most már mindennap
11    I,   XIII|       miszerint ökör fog sülni és bor fog csurogni az ereszről,
12    I,   XIII|           Ne legyen fekete.~ ~ ~ ~Bor, búza, pecsenye mindig elég
13    I,   XIII|           a vendégség vége felé a bor a fejekbe szállt, s az ismeretlen
14    I,   XIII|            az öregek számára volt bor és égett szesz, s az asszonyoknak
15    I,   XIII|         orgyilkos!~ ~S azzal, ami bor a serlegben volt, a megtámadott
16   II,   XXIX|           az asztal elé, melyen a bor és a kenyér volt. Kárpáthy
17   II,   XXIX|        nem akar a szent kenyér és bor után közönséges ételekkel
18   II,   XXXI|       hogy az elem van őbennük, a bor. Óriási nagyokat kacagnak.
19   II,     Sz|         műterem~ ~ ~ ~Bacchus – a bor és a vidámság istene az