Kötet, Fezejet

 1    I,      I|     távol dombon, mint valami vár megnagyítva az éji látás
 2    I,     IV| irgalommal. Én tudom, mi sors vár arra, aki innen elmegy.
 3    I,     VI|      reá nagyszerű meglepetés vár; később azután azt is kifecsegték,
 4    I,    VII|        Hátha éppen ő az, akit vár. A varázspalack jót jövendöl,
 5    I,   VIII|     hogy ott egy ital pálinka vár reá, melynek szelídítő hatása
 6    I,   VIII|    kikre magányperceikben sem vár nyájasabb, szelídebb lények
 7    I,     IX|    kitűzött órában, egy ideig vár türelmesen a köszmétebokrok *
 8    I,      X|    mint kikre nagyobb hivatás vár a polgári háztartás kötelességeinél:
 9    I,      X|      színpadon fényes jövendő vár, ezen a pályán legkönnyebben
10    I,   XIII|    terhe. Ilyenkor, midőn úgy vár az ember valamire, a kitűzött
11    I,   XIII|         Hát mit tudom én, kit vár a nagyságos úr! – felelt
12   II,    XIV|        Úgy van, másfél millió vár arra, aki engem örökölni
13   II,     XV|       fordulat, mi új támadás vár ismét reá.~ ~– Ugye milyen
14   II,     XV|  fogja venni Rézit; csak arra vár, míg az anyja meghal, azután
15   II,     XV|    keresi. Mayerné asszonyság vár reá, itt van az előszobában,
16   II,   XVII|       Küzdeni hogyha tanulsz, vár pályádonn a borostyán!”,
17   II,  XXVII|     boldogság, mennyi nagyság vár majd egykor rá! Hogy fogják
18   II,   XXXI|  vitatkozás, amely eldöntésre vár.) – Mondja csak monsieur,