Kötet, Fezejet

 1    I,      I|     napjainkban mutogatnának az utcán, nemcsak az utcagyerekek,
 2    I,    VII|  falakkal, szúette kapukkal; az utcán keresztül a házak tetejére
 3    I,    VII|    város közepén, mely az egész utcán végigmegy, s mely azért
 4    I,     IX|  végigmuzsikáltatták magukat az utcán, hétről hétre jártak egyik
 5    I,      X|         észre nem veszik, ha az utcán lenézik őket legjobb ismerőseik;
 6    I,      X|       Mayer uram, hogy midőn az utcán találkozik ezen grófokkal
 7    I,      X| megtanította őket, hogy kell az utcán menőket elfogni szemeik
 8    I,      X| Terézhez. A leány végig sírt az utcán.~ ~A megvert leányok haragjokban
 9    I,     XI|       mennie, meglátva, hogy az utcán Matild jön szemközt nyitott
10    I,     XI|         Fannynak, hogy előle az utcán megszökött, és egyik sem
11    I,     XI|         őt álmaiban.~ ~Midőn az utcán végigment, s ifjú gavallérokkal
12    I,    XII|         retteg tőle, nem mer az utcán megjelenni, nehogy vele
13    I,    XII|         ő rá nem fog mutatni az utcán, ha meg kellene is halnia.
14   II,     XV|      leányom nem akar látni, az utcán kell meghalnom éhen, mert
15   II,     XV|    ahogy lábai engedék; akik az utcán találkoztak vele, el nem
16   II,     XV|        ember törné magát így az utcán, könnyen rá lehetne fogni,
17   II,     XV|         hogy megláttalak. Ha az utcán találkozunk, bizonyosan
18   II,   XVII|      karonfogva mentek végig az utcán, elfogva azt az egyik szélétől