Kötet, Fezejet

 1    I,      I|           nemzetes Bús Péter uram tevé, ki a kegyetlen sors által
 2    I,     II|      magát?~ ~A bankár mosolyogva tevé kezét a dandy vállára, s
 3    I,     IV|        egészen hozzájárulhatlanná tevé magát, s beszédbe sem akart
 4    I,      V|  bálványozó orosz főúr karnagyává tevé, Jozefine-t pedig saját
 5    I,    VII|       midőn lábait a szárazföldre tevé, uralkodónéja lett minden
 6    I,    VII| Chataquéla az ifjú özvegy keblére tevé a megmentett csecsemőt,
 7    I,    VII|       Chataquéla azt az ajánlatot tevé a nép között, hogy ezer
 8    I,    VII|  kihullott kezéből, csak ez egyet tevé ölébe.~ ~Hátha éppen ő az,
 9    I,    VII|         tűz között.~ ~– Miért nem tevé azt? – kérdé a hölgy kimondhatatlan
10    I,    VII|           hoznia, oly fáradsággal tevé, s nagy kedvetlenül beleakasztva
11    I,   VIII|         hogy ezt csak mulatságból tevé, miszerint a pszeudonemessel *
12    I,      X|      ügybe, azt annyira sajátjává tevé, hogy egészen benne élt,
13    I,    XII|          Boltay mester vissza sem tevé többé fiókjába az asztalon
14    I,    XII|      melyen a sértő nyilatkozatot tevé, be fogja iktatni, miszerint
15    I,   XIII|       Palkó komikus szófogadással tevé markát bajuszos ajkára,
16   II,  XVIII|        jellemét, majd felsóhajtva tevé azt le maga elé, s kérő
17   II,     XX|        mindenek előtt indítványba tevé, hogy ő a gyűlés részéről
18   II,    XXV|           szerelme már félőrültté tevé, elfogadni őt egyedül, neje