Kötet, Fezejet

 1    I,      V|           az rútnak nő fel, mert a szerelem teremti a szépet.~ ~A francia
 2    I,    VII|         ember tudja, mily végtelen szerelem lakik e szívben, és azt
 3    I,    VII| nyugtalanság volt-e ez vagy valódi szerelem, vagy semmi egyéb, mint
 4    I,    VII|     hasonlított élő mintájához, és szerelem és mosoly sugárzott rajta.~ ~
 5    I,     XI|          és a szerelmet ismerik, a szerelem volt az istenség jelképe
 6   II,    XIV|       dicsérte, becsűlé, de ez nem szerelem.~ ~Az ízletes vacsora felett
 7   II,    XIV|             nem is szabad. Kezedet szerelem nélkül bizonyára ő sem fogadná
 8   II,    XIV|           kérőd nem fiatal már, de szerelem helyett kényelmet, magas
 9   II,    XIV|            a boldogság, jártak-e a szerelem után, tévedeztek-e a hallottak
10   II,    XIV|    bosszúvágy az, ami téged vezet; szerelem viszi előtted a napfáklyát, *
11   II,    XIV|         eszméivel… Mind ámítás az. Szerelem visz téged arra, hogy szerelem
12   II,    XIV|     Szerelem visz téged arra, hogy szerelem nélkül egy gazdag aggastyán
13   II,     XV|       látkör alatt vesznek el azon szerelem legforróbb sugarai, melyből
14   II,   XXIV|         mennyivel nehezebb teher a szerelem, mint a gyűlölet, mennyivel
15   II,    XXV|            ott van abban, az átadó szerelem, az egyetértő édes szövetség,
16   II,    XXV|          tőle Flóra. Nem volt az a szerelem tettetése, hanem diadal
17   II, XXVIII|        nemesség, mennyi önzéstelen szerelem fogadta volna az ifjú szívében,
18   II,   XXXI|          Mennyit szenvedett titkos szerelem miatt. Mennyit áldozott