Kötet, Fezejet

 1    I,      I| nyugalommal, mint kárhozik el négy ló szekerestül a hosszú gáton.
 2    I,      I|           tengelyig, s mind a négy ló kiáll, elébb kikiabálják
 3    I,      I|           szekeret; négy jó mokány ló van eléje fogva, miknek
 4    I,      I|         kettő a rúd mellett, három ló van elöl, mind a három nyakán
 5    I,   VIII|        észreveszi, hogy valamelyik ló fél fejjel elébb van nála,
 6    I,   VIII|           úgy tud, mint egy nílusi ló, és sohasem látta őt senki
 7    I,   VIII|     fergeteg; milliom adta, milyen ló, s hogy ül rajta az a suhanc!…
 8    I,   VIII|      száguldott előre a megcsapott ló, szilajon, bőszülten nyargalta
 9    I,   XIII|        melyen két, csikóbul nevelt ló szállítja, amikor parádézik.~ ~
10    I,   XIII|            kell küldeni érte, négy ló menjen előre, hogy a rukadi
11    I,     Sz|            tündér~ ~nílló – nílusi ló, víziló~ ~noble garde –
12   II,   XVII|       szaladni az agár után? Ahhoz ló kell, mégpedig jó ló. Tehát
13   II,   XVII|         Ahhoz ló kell, mégpedig jó ló. Tehát az agarászat mozdítja
14   II,   XVII|         egyszerre ővele elbuknék a ló, s leesnék, meghalna előtte,
15   II,    XXI|       vásáron elkap a próbálgatott ló, s beleviszi a ménes közé,
16   II,    XXI|             nehogy megrúgja valami ló.~ ~Lőfegyver természetesen
17   II,    XXI|            érni! Nem bokros-e az a ló?~ ~– A legjámborabb. Talán
18   II,     Sz|     hippogriff – mesebeli szárnyas ló~ ~Hunnia – Magyarország