Kötet, Fezejet

 1    I,      I|    fülecskéi, parányi pici lábai, furcsa komikus nagy bajusza s olyan
 2    I,      I|         maga előtt küldé, s ilyen furcsa módon belovagolt a csárdáig.
 3    I,     II|            Értem – szólt a bankár furcsa mosolygással –, tehát önnek,
 4    I,     IV|           rá lord Burlington, egy furcsa angol fiú, ki háttal ülve
 5    I,    VII|         megölni.~ ~– Ah çà * ! Ez furcsa fogadás. Ismertessen meg
 6    I,   VIII|   terjedni, s az öreg Kárpáthynak furcsa rohamai kezdődtek; gyakran
 7    I,     IX|         szemközt ülvén, arról egy furcsa torzképet rajzolt; a jámbor
 8    I,     IX|     pödörgette, társaihoz fordult furcsa komolysággal beszélgetni;
 9    I,    XII|     nevették, ott szörnyűködtek a furcsa hirdetmény felett, egypár
10    I,    XII|   asztalosmestert? Ez lesz csak a furcsa.~ ~Hátha nem megy ki? Akkor
11    I,   XIII|           vétség nélkül elmondá a furcsa megköszöntést. Ezúttal mindazt
12    I,     Sz|    kaszrol~ ~ce drôle de cigány – furcsa cigány~ ~Cenerentola – Rossini
13   II,    XIV|  Legelsőbb is – kezdé az éltes úr furcsa mosolygással tekintve a
14   II,     XV|         haza; s otthon mindenki a furcsa történeten gondolkodva hajtja
15   II,   XVII|  kereskedés, tudomány, művészet s furcsa találmányokon törik ezalatt
16   II,    XIX|         leány legyen jelen, olyan furcsa anekdotákat mond el, hogy
17   II,     XX| paraszttengelyre kötött hintócím. Furcsa angol járművek, mik köznapi
18   II,  XXIII|         származási rendében, igen furcsa konfúziók * támadhatnának