Kötet, Fezejet

 1    I,      I|         s az nekem mulatság. Azt fogom képzelni, hogy valami beduin
 2    I,     II|      sokat ne vesződjem.~ ~– Nem fogom önt fárasztani.~ ~Abellino
 3    I,    III|          francia földön csak ezt fogom sajnálni, hogy magammal
 4    I,      V|       kezei fontak körüle. Idáig fogom hallani a sziszegést, mintha
 5    I,    VII|          hívják önt, uram? Mikor fogom önt láthatni újra?” Most
 6    I,      X|    leányát adja át nekem. Én fel fogom őt nevelni tisztességesen,
 7    I,      X|         hogy én az úrnak pártját fogom fogni? – kiálta az asszesszor
 8    I,    XII|          és énekel, és én azt el fogom venni, mármost adjon tanácsot,
 9    I,   XIII|        én csak holnapután reggel fogom tenni tiszteletemet a többi
10   II,    XIV|         a hintó mellett ácsorog, fogom ide küldeni – mert a netaláni
11   II,     XV| nyomorúságban meg ne ismerné. El fogom önt hozzá vinni, mert falura
12   II,     XV|          cselédem elég, csak nem fogom gyámleányom anyját munkára
13   II,  XVIII|    ragaszkodás. Ellenkezőleg, ki fogom keresni azon személyeket
14   II, XXVIII|          Itt a temetőn kívül meg fogom várni, ha valamiben szolgálatára
15   II,   XXIX|        látom azt, mert holnap be fogom falaztatni. Látod, minden
16   II,   XXIX|      felkeresnem. Másutt, másutt fogom én őt felkeresni, más szobában
17   II,   XXIX|         Nemsokára színről színre fogom látni ama boldogabb hazánkat.
18   II,    Meg|        munkáimnál is őszintén el fogom mondani, hogy honnan jutottam