Kötet, Fezejet

 1    I,      I|             fogva közre.~ ~A szekér elöl megy, a hintó hátul, azért
 2    I,      I|           rúd mellett, három ló van elöl, mind a három nyakán csengettyű
 3    I,      I|      mulattatni, s kik ott vitetnek elöl a másik szekéren; egyik
 4    I,      I|           csizmáknál buggyot vet, s elöl ki levén hasítva, ott kell
 5    I,     IV|             mén, mégpedig nem kettő elöl, kettő hátul, ahogy szokás,
 6    I,     VI|         Ámde jöttek a triáriusok. * Elöl rohant az excellens ifjú
 7    I,    VII|     hirtelen kikapcsolá az öltönyét elöl összetartó agrafe-jait, *
 8    I,    VII|      érckarmantyúk szorítának, s az elöl nyitott volantok * látni
 9    I,    VII|      keresztnév hátul, a vezetéknév elöl, ahogy sehol sem szokták
10    I,   VIII|             rendben ki a mező felé. Elöl lovagolt két esküdt pántlikával
11    I,   XIII|      frakk-e az vagy atilladolmány; elöl össze nem gombolható, alul
12    I,   XIII|              a mentéjét megrántotta elöl kétszer, a hajába mélyebben
13   II,    XXI|           tafota spencer * szorítá, elöl nyitva, csipkefodrozattal,
14   II,    XXI|             marabutollakkal; keblén elöl három rubingomb tartá össze
15   II,    XXI|             csipkebodrot szorítá, s elöl egyszerű gyémántcsattal
16   II,    XXI|      kárpátfalvi kastély udvarából; elöl a delnők, a karcsú, lengeteg
17   II, XXVIII|          köpenybe burkolt férfi ül, elöl juhászbundából hajtja egy
18   II, XXVIII| Rókanyomokat látok Márton – szól az elöl menő lovas, a hátul jövőt