Kötet, Fezejet

 1    I,      V|    Elolvashatja ön.~ ~– Névtelen levél? Ki írhatja azt?~ ~– Nem
 2    I,    VII|     aztán egy gyöngéd kézzel írt levél, melyet özvegy édesanya
 3    I,      X|            monda Mayer úr, kit e levél egészen megnyugtatott –,
 4    I,     XI|        hozzá, amibe egy szerelmi levél volt dugva olyanforma ajánlattal,
 5    I,     XI|          még lepecsételve talált levél felett. Fanny vigasztalhatlan
 6    I,     XI|        találta előtte fecsegni a levél tartalmát; komolyan azt
 7    I,     XI|        komolyan azt hivé, hogy e levél elfogadása által már most
 8    I,    XII|        azzal ünnepélyesen fogá a levél szélét.~ ~– Tehát hallja
 9    I,    XII|          ezáltal tisztelve) ezen levél az ön mesterének szól…~ ~–
10    I,    XII|         után tudakozódott.~ ~Egy levél volt kezében.~ ~– Tisztelettel
11    I,    XII|       kegyed lesz az, kinek ez a levél szól – monda a hajdú átadva
12    I,    XII|        senki sem tud semmit?~ ~E levél így szólt:~ ~„Ön derék férfi;
13   II,     XV| bankárnak, ki rögtön sietett azt levél által tudósítani Párizsból
14   II,     XV|   csakugyan azt gondolva, hogy a levél tele van vad idegen szavakkal,
15   II,     XV|   megsúgá, hogy a pamlag aljában levél van eldugva.~ ~Igen jó.~ ~
16   II,     XX|         nem emlékeznék egészen a levél tartalmára, s újra el kellene
17   II,   XXIX|        asztalon egy félig megírt levél, melyet senki sem olvasott.