Kötet, Fezejet

 1    I,    VII|         nevén nevezni, csak arcát láttam magam előtt, és nem tudtam
 2    I,   VIII|       szikra sincs nekem. Sohasem láttam egyiket is.~ ~– Hát megállj
 3   II,     XV|       gyönyörű ifjú volt, sohasem láttam nálánál szebb férfit életemben;
 4   II,     XV|   mosollyal.~ ~– Tán ismered?~ ~– Láttam egyszer, nagyon messziről.~ ~–
 5   II,     XV|    kellemetes; soha életemben nem láttam olyan férfias alakot.~ ~
 6   II,     XV|      fülébe súgja:~ ~– Éppen most láttam a hintóból leszállni Mayer
 7   II,    XIX|        olyanok is, akiket sohasem láttam. A többi az asszony gondja.~ ~
 8   II,   XXVI|       Kecskerey –, midőn legutóbb láttam, már akkor orvosai megtilták
 9   II,   XXVI|        folytatá:~ ~– Akárhányszor láttam őt vele ölelkezni, nyakába
10   II,   XXIX|        minden szót, amit mondott, láttam őt magam előtt mindenütt,
11   II,   XXIX|           mosolyogva, szomorúan – láttam, mint hajolt a félig kész
12   II,   XXIX|           félig kész hímzés fölé; láttam, mint hajtá szép fejét e
13   II,   XXIX|          szép fejét e vánkosokra; láttam álmodni, láttam meghalni…~ ~–
14   II,   XXIX|       vánkosokra; láttam álmodni, láttam meghalni…~ ~– Óh, jerünk,
15   II,   XXIX|         iránta, mint akit sohasem láttam. Isten csapásának tartom
16   II,    Meg|          pozsonyi diák szemeimmel láttam.~ ~Abellinónak az alakja
17   II,    Meg| hajadonokra nézve.~ ~A színházban láttam őt páholyban ülve. A szerénység,