Kötet, Fezejet

 1    I,    VII|           akit vár. A varázspalack jót jövendöl, és annak teljesülnie
 2    I,    VII|           róla mit beszélni; tanul jót, rosszat, összevissza; tizenhattól
 3    I,     XI|        bebizonyítva előtte, hogy a jót tettetni, színlelni, hazudni
 4    I,     XI|           nem mosolyog, csak midőn jót tesz, szelíd tekintete sokszor
 5    I,    XII|          ki van fizetve.~ ~A tanúk jót nevettek az ötleten, s a
 6    I,   XIII|      mintha mindazt, amit életében jót tett, ahhoz képest, amit
 7   II,    XIV|           hogy oly állásban mennyi jót fogsz majd tehetni szükséget
 8   II,     XV| szerencsétlen. Csak hiába, sokszor jót akarnak a szülék, és a legrosszabb
 9   II,     XV|             Mayerné asszony nagyon jót nevetett a sötétben ennek
10   II,  XVIII|           nagyúri személyek is sok jót tesznek a szegényekkel,
11   II,  XVIII|       ismerhetni hazafit, ki annyi jót tett volna kevés idő alatt
12   II,  XVIII|             egy buzdítást, tegyünk jót vele.~ ~– Óh, istenem… –
13   II,    XIX|            emberekkel örömest tesz jót, de azt nem kívánhatják
14   II,    XIX|            az ostort, s a nyelével jót rak a hátára. Különben a
15   II,     XX|      férfit, akiről mindenki annyi jót, annyi szépet beszél, és
16   II,   XXII|            lelkéről, szívéről több jót és szépet beszélt a világ,
17   II,   XXIX|        eszesebb kor. Én csak annyi jót tehetek, hogy helyet adok