Kötet, Fezejet

 1    I,   VIII|           övé.~ ~Az idegen legény hagyta őt beszélni békével, s csendesen,
 2    I,   VIII|    elereszté nyakravalóját, s ott hagyta a földön végignyúlva, csaknem
 3    I,      X|       viseltetett…~ ~Bordácsi nem hagyta végigbeszélni.~ ~– Mit?
 4    I,     XI|           elment, s Krammnét újra hagyta gondolkozni egy álló hétig.~ ~
 5    I,    XII|           ház ügyeit minő rendben hagyta; másikat Fannyhoz, kérve,
 6    I,   XIII|         kivert napra épkézláb fel hagyta kegyelmedet virradni a mennyei
 7   II,     XV|      érzékeny jelenés elől, s ott hagyta a szobában a tisztes asszonyságot,
 8   II,     XV|          az ágyába, félig befonva hagyta haját, magára rántá fehér
 9   II,     XV| ravaszsággal, hogy felelet nélkül hagyta volna e kérdést; akkor tán
10   II,    XXI|          sem igen erőtette magát, hagyta a többieket vállalkozni,
11   II,   XXII|         kocsikázott vele, sohasem hagyta el. Nem vágyott semmi társaság
12   II,   XXIV|      kedves nőtől, hogy előbb meg hagyta magát csókolni, s csak azután
13   II,  XXVII|         van még hátra.~ ~Kárpáthy hagyta magát vezetni a haldokló
14   II,   XXIX|        minden úgy maradt, ahogy ő hagyta. Nem ezen szobában halt
15   II,   XXXI|      frátereknek pedig átok alatt hagyta meg, hogy minden esztendőben
16   II,   XXXI|  azonfelyül mindenét a cigányokra hagyta.~ ~– Csak az a kár – szakítá
17   II,   XXXI|         meg. Mindenét templomokra hagyta.~ ~– Kivéve a fiát. Azt