Kötet, Fezejet

 1    I,      X|         bizony nem akar egyebet, mint Fannyt elvinni a háztul és magánál
 2    I,     XI|       történik; megtudta azt is, hogy Fannyt magához vette, s ez idő
 3    I,     XI|               volt, énekelni hallotta Fannyt. Valami „Gyöngyöm Minkám
 4    I,     XI|            percben nagyon megrettenté Fannyt, de későbben annál jobban
 5    I,    XII|               fiával akarja elvétetni Fannyt. Ő bizony nem törődik velök
 6   II,    XIV|            első ijedségben odavivé el Fannyt, s nagynénjével együtt ott
 7   II,     XV|            értesíteni fogja Terézt és Fannyt Mayerné jöveteléről s megkérni
 8   II,     XV|              észre, hogy egyszer csak Fannyt is karjai közt tartá. A
 9   II,     XV|           őnagysága szállásán, s arra Fannyt ünnepélyesen meghívja; ide
10   II,     XV|             állítod még most is, hogy Fannyt el fogod csábítani; mert
11   II,  XVIII|  rekommendálná * bizodalmába.~ ~Pedig Fannyt most úgy tekinti, mintha
12   II,  XVIII|           azután, hogy megakadályozza Fannyt e tettében, odaölelte őt
13   II,  XVIII|                  Ez annyit tett, mint Fannyt kényszeríteni, hogy újra
14   II,  XVIII|               majd meg fogja tanítani Fannyt, neki az még jobban fog
15   II,    XIX|            szemle a férfiak fölött.~ ~Fannyt egyszerre valami komolyság
16   II,    XXI|               miután észrevette, hogy Fannyt férjének jóakaratú felhívása
17   II,   XXIV| félreismerhetlen volt a jókedv, midőn Fannyt karjai közé szoríthatta.