Kötet, Fezejet

 1    I,     II|       hírrel, dicsőséggel nem sok baja volt, azt engedé másnak,
 2    I,    VII|       tűzbe ne rohanjanak.~ ~– Mi baja azon asszonyoknak? – kérdé
 3    I,      X|          fogja kérdezni, kinek mi baja.~ ~Egy egész hétig kiállotta
 4    I,     XI|      megölte a tudnivágy, hogy mi baja lehet azon rejtélyes férfinak.
 5    I,   XIII|      kurtára van nyírva, hogy sok baja ne legyen vele, pedig több
 6    I,   XIII|           a színével gyűlne meg a baja, kissé nehéz lévén festeni
 7    I,   XIII|            Bizonyosan nincs semmi baja, csakhogy nem mert egyszerre
 8   II,    XIV|          a szobából. Ki tudja, mi baja lehetett?~ ~Boltay mester
 9   II,     XV|         azt nem kérdezte, hogy mi baja.~ ~– Óh, uram, óh, én kedves
10   II,     XV|          fővel, mint akinek semmi baja sincs, lejtett végig a társalgási
11   II,  XVIII|          is fel tudja keresni, mi baja van a szenvedőnek a szívében.
12   II,  XVIII|     gyűl-e meg a Kárpáthy-kastély baja? Adieu, kedves szomszéd,
13   II,   XXII| gyógyították, senki sem tudta, mi baja. Az nagy hiba, hogy a szíveket
14   II,   XXII|        csak ez volna a szegény nő baja, milyen kevés volna az.~ ~
15   II,    XXV|           ön oly halavány, valami baja van?~ ~– Semmi, semmi, uram –
16   II,   XXVI|           hal ez asszony. – És mi baja?~ ~– Hja! nagyon veszélyes
17   II,   XXVI|             Hja! nagyon veszélyes baja van. Ahogy arca, termete