Kötet, Fezejet

 1    I,      I| faragott torma közé, a szájába zöld petrezselyem téve, ahogy
 2    I,    VII|   mezőkön sétál, valahova lép, zöld és piros lesz a táj, s elhagyja,
 3    I,   VIII|       szépen kilátszik a rövid zöld selyemmellény alól, mindenik
 4    I,   VIII|      szekéroldal és lószerszám zöld gallyal és repülő kendővel.~ ~
 5    I,   VIII|    vadpohár helyét felválták a zöld asztalok, a hímtársulatok
 6    I,    XII|     elménc úr az ellenpárton a zöld asztal előtt gratulálni
 7    I,   XIII|       bírt egyebet előállítani zöld üvegnél, amit senki sem
 8    I,   XIII|        felszakítá a levelet, s zöld karikát hánytak a szemei,
 9   II,     XV|       Már akkor többen ültek a zöld asztalnál, köztük Fennimor
10   II,   XVII|        maradt a fákon a mindig zöld fagyöngy; csendes volt már
11   II,   XVII|    veres vagy tarka toll, akár zöld ág vagy szalag volt is azoknak
12   II,     XX|   terített asztaltól járulni a zöld asztalhoz, így az ember
13   II,     XX|   képpel és állással, mintha a zöld asztalnál ülne, viszonza,
14   II,     XX|       ami egy esztendő alatt a zöld asztaloknál elmondatott;
15   II, XXVIII|    családi sírbolt körül, hogy zöld legyen ott akkor is, midőn
16   II, XXVIII|    márványemlék emelkedett egy zöld lomb oldalában, rajta fenn