Kötet, Fezejet

 1    I,      I|    amije van, az elébb-utóbb úgyis az enyém lesz; csalt nem
 2    I,      I|         Igen, igen; fél lába úgyis már a koporsóba: bankettek,
 3    I,      V|      alól Mainvielle-nét, ki úgyis félni fog e napon a végzetes
 4    I,    VII|      lakni. Minthogy Pestnek úgyis kevés díszes épülete van (
 5    I,   VIII|     kérdezzék; ha legyőznek, úgyis odább megyek, ha én győzök,
 6    I,   VIII|  odább megyek, ha én győzök, úgyis itt maradok! Ez volt válasza
 7    I,   VIII|    Laci, Frici, Lenci. Engem úgyis tudod, hogy Jancsinak hínak.~ ~
 8    I,      X|  önnek marad még azért elég; úgyis magamról tudom, hogy több
 9    I,   XIII|   máskor nevezetes volt.~ ~– Úgyis rossz volt ez idén az ára,
10    I,   XIII|     a meghívó levelemből, ez úgyis eljön, ámbátor ebrúdon dobattam
11   II,     XV|      tudom, hogy elébb-utóbb úgyis utána megyek lelkem szegény
12   II,    XVI|      követjük, ha visszajön, úgyis ki fogja majd adni jegyzeteit.~ ~
13   II,  XVIII|     az előkészületekben. Óh, úgyis annyi dolgod lenne, hogy
14   II,    XIX| szóljuk meg a hölgyeket.~ ~– Úgyis csak kölcsönbe esik.~ ~–
15   II,    XXI|     a többieket vállalkozni, úgyis jól tudta, hogy ezt a rókát
16   II,    XXV|   idő múlva vevé kendőjét az úgyis leleplezett imakönyvről,