Kötet, Fezejet

 1    I,    VII|      magát páholya kerevetébe, s tökéletesen készen volt rá, hogy a legelső
 2    I,    VII|        képen, és íme az arc most tökéletesen hasonlított élő mintájához,
 3    I,   VIII|   könnyebb testalkatú ellenfelét tökéletesen kimángorolta.~ ~Jaj teneked
 4    I,   VIII|         lakom.~ ~Jancsi úr előtt tökéletesen megfoghatóvá lett a dolog;
 5    I,     IX|          fog. Fanny egy év múlva tökéletesen az lesz, ami a nénjei.~ ~–
 6    I,      X|          A jó asszonyság azonban tökéletesen megnyugtatá a gondos családapát.
 7    I,      X|       országban.~ ~Már e helynél tökéletesen sírva fakadt Mayer, s olyasvalamit
 8    I,     XI|       afelől, hogy az ön védence tökéletesen méltó pártfogásomra. E lyánkából
 9    I,     XI|         ártatlanságot.~ ~Krammné tökéletesen érteni hitte a dolgot. Már
10    I,   XIII|      több egy pohár bornál, hogy tökéletesen leigya magát, s ezt a pohár
11   II,    XIV|     fejével bólintott rá, mintha tökéletesen értené a dolgot.~ ~– Ha
12   II,     XX|       kellene azt olvasnia, hogy tökéletesen megértse, és azután újra
13   II,    XXX|         végeszakadatlan lajstrom tökéletesen kivert minden érzésfoghatóságot
14   II,   XXXI| nagybátyjának fia született?~ ~– Tökéletesen igaz – szól Mr. Griffard,
15   II,    Meg|        kétféle értelmet fejez ki tökéletesen: azt, hogy „dichtet * ”
16   II,    Meg|          megpróbáltam, amíg csak tökéletesen nem hasonlított az eredetihez.