Kötet, Fezejet

 1    I,   VIII|    embereket.~ ~A tisztes községi teremben ülnek hosszú sorral a falakra
 2    I,   VIII|           áll, hogy egy nagy üres teremben körbeülnek az eredeti fickók
 3    I,   VIII|   gömbölyű asztal körül; az egész teremben semmi összetörhető bútor
 4    I,     IX|         midőn e három szót kell a teremben elmondania: „Én az indítvány
 5    I,    XII|      alatt mély csendesség volt a teremben, a mellékszobában levő hölgyek
 6    I,   XIII|           a nagyságos urak a nagy teremben ebédelnek, ők azalatt az
 7    I,   XIII|          aki csak beszélhetett, a teremben az urak, a konyhában a kukták,
 8   II,     XV|     cáfolni meg.~ ~A legközelebbi teremben éppen szemben találkozott
 9   II,   XVII|        nap lesz az ülés; a hosszú teremben fog nak ülni a komoly férfiak,
10   II,     XX|        megválva a nagy társalgási teremben gyűltek össze a vendégek;
11   II,    XXI|    szeszes kortyok vártak rájok a teremben; senki sem kényeskedett
12   II,  XXIII|    elkezdett vele sétálni a tágas teremben alá s fel –, nem kétlem,
13   II,   XXIV| barátnéját, és sétálni indultak a teremben.~ ~Kecskerey úr kedélyesen
14   II,   XXIX|      fájdalmas csend uralkodott a teremben, csak a papíron nyargaló
15   II,   XXIX|        visszhangosan zengett el a teremben, mintha egészen üres volna
16   II,   XXIX|       majd utána tenni. Ugyanazon teremben akarok kitéve lenni, melyben