Kötet, Fezejet

 1    I,    III|        már voltam ott egyszer, de szívesen visszamegyek újra. Egész
 2    I,    III|       bölcs sírkövére.~ ~Az ifjak szívesen fogadták az ajánlatot, s
 3    I,     IV|        ismétlé már tizedszer.~ ~– Szívesen, barátom – szólt a mindent
 4    I,   VIII|          a szokás, hogy mindenkit szívesen látnak, de senkire sem várnak.
 5    I,     XI|      kívántatik hozzá. Ez utóbbit szívesen előlegezem én, arámnak tett
 6    I,     XI| kézművessel sem beszélt többé oly szívesen; gyakran órákig elábrándozott,
 7   II,    XIV|          Én azt sem bánom, leszek szívesen násznagyod, még ma megkérem
 8   II,     XV|          akármely úri társaságban szívesen látják, s nem kérdik, ki
 9   II,     XV|          el akar innen menni.~ ~– Szívesen, felelt Boltay, hová parancsolja?~ ~–
10   II,     XV|      Teréznek, vigye magával.~ ~– Szívesen. Ámbár azért kár betintáznod
11   II,   XVII|    társulatokba beíratta magát, s szívesen vevé, ha itt-amott tiszteletbeli
12   II,   XVII|          az alaptervezetre, mások szívesen ajánlkoznak a statútumok *
13   II,    XXV|      Lehetetlen, hogy a fiatal nő szívesen ne lássa, udvarolni fog
14   II,   XXVI|         delkisasszonyokat, kik őt szívesen látták.~ ~Megérkezék azonban
15   II,   XXIX|    Szentirmay Rudolf.~ ~A jó öreg szívesen nyújtá e szavaknál a mellette
16   II,   XXXI|       főbb körökben csak azért is szívesen látják, mert sokat lehet