Kötet, Fezejet

 1    I,      I|       nyakán csengettyű lóg, hogy messziről meghallja a szembejövő a
 2    I,   VIII|      francia háborúban * is járt, messziről hason mászva közeledik feléjök
 3    I,   VIII|       kezdi hordani szarvait, már messziről bömbölnek, ha egymást meglátják,
 4    I,   VIII|         amit előtalál; azt, amily messziről meglátta, elkezdi üldözni;
 5    I,    XII|           párbaj nem háború, ahol messziről lövöldöznek az emberre,
 6    I,   XIII|     rekesztékek; ezek ötlenek már messziről a közeledő szemébe, még
 7    I,   XIII|           szemébe, még midőn csak messziről látja a kárpátfalvi templom
 8   II,    XIV|         természet ölében.~ ~Fanny messziről eléje futott Boltay mester
 9   II,     XV|            Láttam egyszer, nagyon messziről.~ ~– Óh, szép ember, finom,
10   II,   XVII|  véletlenül találkozott vele, már messziről elkezdett szabódni, hogy
11   II,     XX|         Gróf Erdey Gergelynek már messziről nyújtja mosolygó üdvözletét,
12   II,    XXI|        látnak bekanyarodni.~ ~Már messziről megismeri mindenki lovaglása
13   II,    XXV|      Csakhogy Fanny jól látta már messziről, hogy a hintóban, mely közelít,
14   II,    XXV| odasietett hozzájuk. Kárpáthy már messziről nyújtá elé kezét, melyet
15   II,   XXVI|           estvét! – rikácsol felé messziről Kecskerey barátunk meg sem
16   II, XXVIII|        uram. Megismerhetni azokat messziről, mert akkor is zöldek, mikor