Kötet, Fezejet

 1    I,      I| joviális vonásaiból.~ ~– Jöjjön közelebb kend! – kiálta a kocsmárosra
 2    I,      I|     sültet látok, legyen szíves közelebb adni, tegye ide az asztalra,
 3    I,   VIII|  elhagyták egy öllel a hozzájok közelebb jövőket, s szorosan egymás
 4    I,   VIII|        bosszantá e makacsság, s közelebb léptetve a szilaj bikához,
 5    I,     IX|      vérmesebb hazafiak, kiknek közelebb van fejőkhöz a szívök, mint
 6    I,     XI|         Boldog isten! Mennyivel közelebb vannak a gazdagok a mennyországhoz,
 7    I,   XIII|       magát.~ ~– No! Menjen már közelebb! – riadt rá a konfidens *
 8   II,    XIV|   örvények fölé hág, hogy hozzá közelebb legyen.~ ~Legalább közel
 9   II,  XVIII|        híre. Hozzá egy lépéssel közelebb van minden ember, mint egyéb
10   II,  XVIII|      nem várta, hogy Varga uram közelebb jöjjön, hanem felkelt, és
11   II,  XVIII|      meg ne törülgesse.~ ~Fanny közelebb voná hozzá székét, s a névjegyzéket
12   II,  XVIII|      szíve, midőn a léptek mind közelebb jöttek ajtajához, s hallá,
13   II,   XXII|     hogy el akar távozni, s még közelebb voná magához.~ ~– Ne menjen
14   II,   XXIV|         bizalmasan lépett hozzá közelebb.~ ~Fanny hirtelen összeszedé
15   II,   XXIV|     volt? – vágott közbe Rudolf közelebb vonva magához nejét.~ ~–
16   II, XXVIII|      visszanyerve hidegvérét, s közelebb lépett a térdeplőhöz.~ ~