Kötet, Fezejet

 1    I,      I|       vagyok; hát az úr kicsoda? Honnan jön? Hol lakik?~ ~– Bírok
 2    I,     IV|    feje-e az, amire ráteszi.~ ~– Honnan késik ez el? – kérdé egy
 3    I,    VII|         való, miben alapszik?”~ ~Honnan e harmincéves életunalom,
 4    I,    VII|       nagy házat fogunk tartani, honnan száműzve lesz minden idegenszerű,
 5    I,   VIII|        magas gátra vonultak fel, honnan a füzest egészen be lehetett
 6    I,   VIII| nekiindult egyedül azon helynek, honnan a dörmögést hallotta jönni.~ ~
 7    I,      X|          bürójából vagy ki tudja honnan megtért, zajos éneklés közt
 8    I,      X|          fogja megkérdezni tőle: honnan jutott e szép pipához, amiben
 9    I,    XII|           Műhelyéből hítták elő, honnan még most is fülébe hangzott,
10    I,   XIII|  lassankint visszaszökdöstek, ki honnan idejött. Ő maga is rövid
11   II,     XV|        mintha először nem tudná, honnan jött e szó. Szemei Mayerné
12   II,    XXI|     pillanatban, senki sem tudja honnan termett oda, Varga uram
13   II,    XXI|          közepéből emelkedett, s honnan az egész síkságot be lehete
14   II,    XXI|      percre megállt, széttekint, honnan jön az ellen, s azzal nekiveti
15   II,   XXIV|         Rudolfnak a székvárosba, honnan csak a beiktatás előtti
16   II,    Meg|  őszintén el fogom mondani, hogy honnan jutottam az alapeszméhez,