Kötet, Fezejet

 1    I,     IV|          volt szó.~ ~– No, adok száz aranyat annak, ki kitalálja.~ ~–
 2    I,     IV|              Add magadnak azt a száz aranyat, és találd ki! – szólt rá
 3    I,     IV|            Ekkor a herceg kivesz két aranyat, és markába nyomja: „Nesze
 4    I,    VII|              a nép között, hogy ezer aranyat fog kapni, ki őt a tűz közé
 5    I,     XI|             időktől kezdve, mióta az aranyat és a szerelmet ismerik,
 6    I,   XIII|           szoká, készen tartva ötven aranyat, azt a tulkot átadó öregeknek
 7    I,   XIII|          adott nekik áldást és ötven aranyat, s rábízta Marcira, hogy
 8   II,     XV|            Fanny megjelenésével ezer aranyat kelle veszíteni, fogadás
 9   II,     XV|        nyerned, mert ellenemben ezer aranyat veszítél. Haha! Ti azt hiszitek,
10   II,     XV|             ami kezébe akadt, nehány aranyat nyomott a szolga markába,
11   II,   XVII| magyarországi urak már kétszáz darab aranyat is ígértek, de tulajdonosa
12   II,   XXIX|          biztosítva legyen. Ezen egy aranyat pedig mindennap saját maga
13   II,   XXIX|          napon kapjon egyszerre száz aranyat. Akarom, hogy előre örüljön
14   II,   XXXI|            mindennap egyre-másra egy aranyat kap in natura * , melyet
15   II,   XXXI|     beállítania, ha azt akarja, hogy aranyat kapjon, különben meghalhat
16   II,   XXXI|          után, amikor egyszerre száz aranyat kap, és elutazik, s addig