Kötet, Fezejet

 1    I,      I|      egér olyan szép, kedves kis állat, én meg nem foghatom, miért
 2    I,      I|         módos, mint akármely más állat.~ ~Attól, hogy a rákot megfőzik,
 3    I,   VIII|         csontos, tizenhat markos állat, s ami hiányzott rajta a
 4    I,   VIII|     kettőt.~ ~Két vasból készült állat van a földbe ásva s beverve
 5    I,   VIII|          amelyen ül, de gyönyörű állat: nyugtalan erdélyi telivér,
 6    I,   VIII|        amint meghallotta a nemes állat a vékony fűzfavessző éles
 7    I,   VIII|        hogy őiránta még a szilaj állat is tartozik respektussal
 8    I,   VIII|         hogy miféle karakterbeli állat egy kivert bika?~ ~Mikor
 9    I,   VIII|    szétválasztani, a nekibőszült állat nem lát és nem érez, minden
10    I,   VIII|       megtámadta egy ily bőszült állat, a szemközt jövő gőzmozdonyra
11    I,   VIII|    szökött fel helyéből a szilaj állat, s a lovag felé rohant.~ ~
12    I,   VIII|        csíkot hasított fel a vad állat bőrén; de az meg sem mozdult.
13    I,   VIII| keresztüljárta vékonyát, a nemes állat nem fog többé versenyt futni
14   II,    XIV|         együtt buta, mozdulatlan állat, kik szarvakat növesztenek,
15   II,    XXI|      lehete venni, hogy a ravasz állat nyomot iparkodik veszteni.
16   II,    XXI|      mégis láttak, hogy gyönyörű állat volt. Vénnek kell lennie.