Kötet, Fezejet

 1    I,      I|          kénytelen volt a kocsiban ülő egyetlen úr azon sajátságos
 2    I,      I|    tagjának; homburgi * fürdőn egy ülő helyemben elvesztettem egy
 3    I,     IV|      székét, átlépett három előtte ülő térdein, kezeit hátradugta
 4    I,    VII|         midőn pillanatai az előtte ülő Flóra arcára visszatértek,
 5    I,   VIII|           rimánkodni a saraglyában ülő vén brúgós, * hogy az istenért
 6    I,   VIII|         észrevéve, hogy a karzaton ülő delnők lornyettjei mint
 7    I,     IX|     felötlőbb mondatnál a táblánál ülő ellenzék szájasabb tagjai
 8    I,     IX|     felkelnek az asztaltól, túlnan ülő társaikkal értekezni, ahol
 9    I,    XII| kitekintett az ablakon; a hintóban ülő éppen akkor szállt ki. Ijedten,
10   II,    XXI|        lovaikon, végül a hintókban ülő éltes urak és hölgyek; maga
11   II,    XXI|           istenasszonynak és lovon ülő angyalnak nevezni.~ ~Szerencsétlenségére
12   II,    XXI|          súgott valamit a mellette ülő Kereszthynének.~ ~– Félti
13   II, XXVIII|          ösztövér lovat.~ ~A hátul ülő gyakran feláll a szánban,
14   II, XXVIII|         látott összeroskadt, félig ülő, félig térdeplő helyzetben
15   II,   XXIX|      nyújtá e szavaknál a mellette ülő ifjúnak kezeit; míg Rudolf