Kötet, Fezejet

 1    I,      I| tetszhalálából.~ ~Most is az hozza távol fekvő kastélyából éjszakának
 2    I,      I|        tetejével úgy tűnik elő egy távol dombon, mint valami vár
 3    I,    III|        csak az urak hét esztendeig távol hazájuktól, akkor majd megtudják,
 4    I,      V|           beléjök lelket, ami tőle távol volt. Százszor földhöz kellene
 5    I,    VII|        mintha a lárma, zavar közü1 távol gyermeksírás hangjait lehetne
 6    I,    VII|           szólt Abellino – itt oly távol az életveszély, mint a hold.
 7    I,   VIII|           Amidőn két hétig a minap távol voltam, azalatt egy dunántúli
 8    I,    XII|        Fanny otthon lett volna; de távol volt ő, ki tudja hol, ki
 9    I,   XIII|            a várva várt ismerősök, távol és közel rokonok, talán
10    I,     Sz|     kellett válniok. Míg Démophoon távol volt, Phüllisz hűtlenül
11   II,    XXV|          mint Kárpátfalva.~ ~Fanny távol akart lenni Szentirmáról,
12   II,    XXV|            de most tekintsen amoda távol, ott is áll egy magányos
13   II,   XXXI|             előveszik azokat, akik távol vannak.~ ~Jelen van a különc
14   II,   XXXI|            kellemetlen látogatását távol tartandá házától.~ ~Írt
15   II,   XXXI|          igen természetesen örökre távol tartá adrága nagymamát,