Kötet, Fezejet

 1    I,     IV|   felemelő közvélemény, fütty és taps; itt határoztatott el, hogy
 2    I,     IV|    érzelem jutalmául osztogatott taps és koszorú egy oktalan barom
 3    I,     IV|    diadal és a bukás, egyfelől a taps, másfelől a chut (pisszegés).~ ~–
 4    I,     IV|            Az első cikk iránt, a taps, koszorúhányás és versszórás
 5    I,      V|         szisszenést hallani ezer taps között, melyet meghall a
 6    I,     VI|    ismerős.~ ~Monsieur Oignon, a taps karmestere, az első karzaton
 7    I,     VI|  jelenetre kétszer akkora lett a taps. Ha más színésznő, feledkezik
 8    I,     VI|   bosszúsággal végigvárta, míg a taps elnémul, s csak akkor folytatá
 9    I,     VI|          hozzáfogott a dalhoz, a taps megint félbeszakasztá, ami
10    I,     VI|       Zelmira látva, hogy a merő taps miatt ezt a csendes áriát
11    I,     VI|       Zelmira románca helyett. A taps irtózatos lőn. Oly művésznőnek,
12    I,     VI| közönséget, oly óriási általános taps zendült meg, hogy Catalani
13    I,     VI|          tán közöttünk? Ah, ez a taps botrány! Ez fizetett dolog.
14    I,     VI|   pisszegni. De mi volt ez annyi taps ellen? Szélfúvás, mely csak
15    I,    XII|         széles termetét.~ ~Három taps jelt adott a vívóknak az