Kötet, Fezejet

 1    I,     II|        van, akár napfény.~ ~Itt megállt az ifjú merveilleux, mintha
 2    I,     VI|        a piano van.”~ ~Catalani megállt az ének közepén, s látható
 3    I,   VIII|    Márton, s ott a zászló előtt megállt. Márton azonban, amint odaugratott,
 4    I,   VIII|     áldozatához a vad, hirtelen megállt, és nyakát hátrakapta. Egy
 5    I,    XII|    illető sorompóig lépett, ott megállt, felemelé a pisztolyt és
 6    I,    XII|        azt okozá, hogy Abellino megállt hat lépésnyire saját sorompójától,
 7    I,   XIII|          akár nem, mindegyiknél megállt, kocogtatott, ha az ajtó
 8    I,   XIII|         három lépésnyi távolban megállt előtte, s mély tisztelettel
 9    I,   XIII|       sem mozdult.~ ~A fiskális megállt és várta, míg meg fog fordulni.
10   II,    XIV|     hogy én megházasodom…~ ~Itt megállt Kárpáthy beszédében, s hátraveté
11   II,     XV|     Ilyen bolond a világ.~ ~Itt megállt egy percre Mayerné, hogy
12   II,  XVIII|     kísérni.~ ~Hm, hm. Néha már megállt a neveket kísérő ujj, s
13   II,    XXI|        felkapva, ott egy percre megállt, széttekint, honnan jön
14   II, XXVIII| fölkereste a fehér emléket. Ott megállt, és gondolt a sokat szenvedett
15   II,   XXIX|         az én kívánságom.~ ~Itt megállt megvárva, míg az ügyvéd