Kötet, Fezejet

 1    I,     II|               bankár vagyok. Hanem én hallgatni szoktam. Előttem a nepauli
 2    I,      V|              mely nem fecsegni, hanem hallgatni jár a színházba, mindazok,
 3    I,    VII|          Tiszaváradra malomkelepelést hallgatni, s nagyon mezei fogalmai
 4    I,   VIII|            alatt szeretett is bölcsen hallgatni, de viszont tudott beszélni
 5    I,      X|           lesz, és családi panaszokat hallgatni valami irtózatos dolog.~ ~
 6    I,      X|           felőle. Az ilyenről legjobb hallgatni; kérem ne szakítson félbe,
 7   II,    XIV|              ott a csendes hant alatt hallgatni a lágy zokogást, mit a szánó,
 8   II,     XV|               de még most jónak látta hallgatni és vigyázni. Gyanította,
 9   II,     XV|            beszédeket meg sem szoktam hallgatni. Még ha igazat mondana is,
10   II,    XIX|          arszlánok tanultak okosabban hallgatni.~ ~Mindenki előtt emelkedett
11   II,     XX|              jótékony befolyása alatt hallgatni kényszerül a durvább szenvedély
12   II,  XXIII| látogatójegyeknek, s érdekelten kezde hallgatni.~ ~Kecskerey pedig úgy tett,
13   II,   XXIV|            kell majd állania s tűrni, hallgatni belül vérező szívvel az
14   II,   XXVI|             erre csakugyan el kellett hallgatni. Nemcsak azért, mert Rudolfnak
15   II,   XXXI|                mert ő azt nem szereti hallgatni; azonfelyül mindenét a cigányokra