Kötet, Fezejet

 1    I,      I|          A bohóc még nem tudott szólni, hanem a torkához kapott;
 2    I,      I|     magát a székben, nem tudott szólni, csak fuldokolva mutatott
 3    I,      I| lehetetlen többféle variációban szólni az egérről, akkor a cigány
 4    I,    III|   életének hangja az, ha költői szólni kezdtek. Korunkban egy Hunyadi
 5    I,     IV|             Ah, ah! – iparkodék szólni selyemszál szavával a fiatal
 6    I,     IV|     különben egy szót sem fogok szólni.~ ~Megszavaztatott a diszkréció.~ ~–
 7    I,      V|      minden érdekein, ami önhöz szólni késztet, az, hogy én is
 8    I,    VII|     elfeledett csak egy szót is szólni hozzá, csak annyit kérdeni: „
 9    I,      X|         a nevét hozni, mert aki szólni bátorkodik felőle, utánamegy!~ ~
10    I,   XIII|        okos szót sem lehet vele szólni. Értette alatta azt, hogy
11   II,     XV|       miatt alig mert leányához szólni; annak hideg, örökké vigyázó
12   II,   XVII| Szentirmayné előtt az ember sem szólni, sem moccanni nem mer, mert
13   II,   XXII|         sem szabad, s ne merjen szólni felőle, nehogy arcának elpirulása,
14   II,    XXX|  kérdezé tőle.~ ~Az öreg szolga szólni akart, de ajkai össze voltak