Kötet, Fezejet

 1    I,      V|                ezer alakot váltott: düh, szenvedély, megrázó indulat s elborzasztó
 2    I,    VII|                  Az indu hölgy azalatt a szenvedély hevével keresé mindenütt
 3    I,    VII|                 ismeretlen lovagját, s e szenvedély majd dühvé, végre kétségbeeséssé
 4    I,     IX|             karonfogva vele; őt hevesebb szenvedély meredekebb utakon ragadja;
 5    I,   XIII|         megtartani. Ez igazán mulatságos szenvedély.~ ~Abellino mosolyogni látszott.
 6    I,   XIII|                sem tudni, mely átokfogta szenvedély vagy családi viszontagság
 7    I,     Sz|                  foglalatosság, passzió, szenvedély~ ~szinyetátye – sînătate,
 8   II,    XIV|         elcsábítsa, hanem a legmakacsabb szenvedély, mely játszószerül hivatott
 9   II,    XIV|               majd eljönnek az unalom, a szenvedély, a vér követelései, néha
10   II,    XIX|                beszél. Tiszteletre méltó szenvedély. Dezsőnek hívják a parányit;
11   II,     XX|           hallgatni kényszerül a durvább szenvedély s az unalomgerjesztési törekvés.~ ~
12   II,   XXII|                 lenni, mint az úrrá lett szenvedély kívánja, nyerne-e mást,
13   II,   XXIV| keresztülszenvedni lemondás és elrejtett szenvedély fájdalmai között. Óh, milyen
14   II,    XXV|                 halmozza? Engedé, hogy a szenvedély kétségbeesésében keblére