Kötet, Fezejet

 1    I,    VII|    megérkezik, tudósítni fogja Rudolfot.~ ~Végre elhatározá, hogy
 2    I,    VII|    utána meghalni.~ ~Megelőzte Rudolfot, ahelyett, hogy követte
 3   II,  XVIII| megmondom nekik; ültessék bele Rudolfot, és őt szívénél fogva mindenütt
 4   II,    XXI|        lenni, igen szép – mert Rudolfot várta. Hajfürtei fonadékát
 5   II,   XXII|        ha ilyennek képzelhetné Rudolfot, tán akkor várhatna tőle
 6   II,   XXIV|      azt, s nyugodtabban látta Rudolfot szemeivel, mint látni szokta
 7   II,   XXIV|        egy csillár alá vezette Rudolfot, már nem tudom, azért-e,
 8   II,    XXV|  közeledni, s amint föltekint, Rudolfot látja szemközt jőni.~ ~Ha
 9   II,    XXV|     hanem lángtól égnek arcai, Rudolfot meglátva felszökik nyugvó
10   II, XXVIII|       voltak, ki sietve hívatá Rudolfot még az éjjel.~ ~
11   II,   XXIX|           XXIX. A végintézet~ ~Rudolfot már várták a kastélyban.
12   II,   XXIX|        János gyakran megállítá Rudolfot elmondva neki: „Nézd, itt
13   II,   XXIX|  mindenkinek, hogy üljenek le, Rudolfot jobbjára, bal felől Kiss
14   II,   XXXI|       már megválasztá János úr Rudolfot – szólt Kecskerey –, kikötve,