Kötet, Fezejet

 1    I,     IV|            vitában látszanak lenni; mindenkit ez egy kérdés foglalkoztat,
 2    I,      V| hangversenyben fölléptetni, melyben mindenkit bámulatra ragadott.~ ~Két
 3    I,     VI|          elmés, néha csípős ötletei mindenkit jókedvre hangolnak; nagyon
 4    I,   VIII|          mert itt az a szokás, hogy mindenkit szívesen látnak, de senkire
 5    I,     IX|            országgyűlés hazaidézett mindenkit, akiben csak egy csepp büszkeség
 6   II,     XV|            senki sem ért jobban, és mindenkit lát, mindenkire szeme van.
 7   II,  XVIII|    elmulattatni, mintha külön-külön mindenkit egy-egy hangyafészekre ültettek
 8   II,    XIX|            becsületes emberek, akik mindenkit meghallgatnak, mindenkinek
 9   II,    XIX|           ki?~ ~– Még egy árulkodó, mindenkit megszóló, rágalmazó asszony
10   II,     XX|           maga a háziasszony, ő már mindenkit ismer, tudja jól hibáit,
11   II,     XX|        órában megnyert, meghódított mindenkit. – A férfiakat szépsége,
12   II,    XXI|           ismerik úrnőjöket; hiába, mindenkit meg tud hódítani, embert
13   II,   XXIV|            fel a fővárosunkat, mely mindenkit boldoggá tett, aki hallá.~ ~–
14   II,   XXVI|        szívhódítási expedíció volt. Mindenkit elbájolt, elragadtatott,