Kötet, Fezejet

 1    I,     II|           ideáljai. Ezt a nevet sem ismeri. Egyébiránt is biztosíthatom
 2    I,     IV|         vajon hallotta-e, vagy sem. Ismeri ön ugyebár azt a kedves
 3    I,      X| testvérnénjét, vagy eltagadja, hogy ismeri? Viszont a díszes vendégeket
 4    I,     XI|        rossz néven, ön úgy látszik, ismeri az éneklő személyt; én már
 5    I,     XI|         ideálja, de kinek nevét sem ismeri, s kérte, hogy védje őt
 6    I,    XII|             törülhető szívéből; nem ismeri őt, még csak nevét sem tudja,
 7   II,    XIV|              Ön, jó uram, felét sem ismeri azon ravasz módszereknek,
 8   II,     XV|            ott van. A vén Palkó már ismeri, s karonfogva cepeli be
 9   II,     XV|            hová lett az öreg nábob? Ismeri őt valaki? Ez a vidám, ugráló,
10   II,     XV|         nehezebb volna elviselni.~ ~Ismeri őt mindenki, aki magát nevezetességnek
11   II,     XV|              Nem, nem lehet, jobban ismeri ő már az asszonyi szíveket,
12   II,  XVIII|        felőlük, milyen jelleműeknek ismeri őket ön, milyennek a világ.
13   II,    XIX|             folyvást beszél diákul, ismeri a törvénykönyveket, kidisputálja
14   II,    XXI|            neje agarait név szerint ismeri, s annak is igen örült,