Kötet, Fezejet

 1    I,    III|  gondolta, hogy minden ember úgy érez, ahogy az asztaloslegények!~ ~
 2    I,     IV|      hiszem, személyes vonzalmat érez.~ ~– Debry! Ne rágalmazz! –
 3    I,   VIII| nekibőszült állat nem lát és nem érez, minden erejét megfeszíti,
 4    I,      X|          s amit Matild irányában érez, az semmi sem egyéb, mint
 5    I,    XII|  mesebeli sárkány, aki emberbűzt érez, s lenyomott gégével dörmögé:~ ~–
 6    I,   XIII|        fejében pokolbeli kínokat érez!~ ~ ~ ~Most jerünk a kárpátfalvi
 7   II,    XIV|       kérni, hátha a leány mégis érez iránta valamit. Ha visszautasítja,
 8   II,    XIV|          mondhatja azt, hogy nem érez semmit az ifjú iránt; de
 9   II,     XV|        az anya szíve csak mindig érez, még ha rosszak is a gyermekei,
10   II,  XVIII|      amit egy tiszta, vágyó szív érez magas, nemes szellemekkeli
11   II,   XXIV|        legyen másnak arról, amit érez.~ ~Óh, mennyivel nehezebb
12   II,    XXV|         az őrjöngő vágy ez, amit érez valaki, midőn magas toronyból
13   II,   XXIX|          veheti észre rajta, mit érez, midőn e szavakat hallja.~ ~„
14   II,   XXXI|      neki büntetése az, hogy nem érez, nem gondolkozik, és mégis