Kötet, Fezejet

 1    I,     II|     érő kaputot visel az ifjú dandy, mely széles keresztülvető
 2    I,     II|     nekem! – kacagott az ifjú dandy. – E bonmot-rul * egy óra
 3    I,     II|  nincs örökösödés.”~ ~Az ifjú dandy nagy szemeket meresztett.~ ~–
 4    I,     II|       mosolyogva tevé kezét a dandy vállára, s biztató hangon
 5    I,     II|      Haha! – nevetett az ifjú dandy. – Nincs gyilokrul és méregrül
 6    I,     IV|   Kárpáthyt – szól egy fiatal dandy az erkélyen kihajolva (ez,
 7    I,     VI| akinek az orra vére foly.~ ~A dandy megragadá a tapskereskedő
 8    I,     XI|   folytatá reszketeg hangon a dandy –, hogy nyolc év alatt nem
 9    I,    XII|  volna – folytatá a bőbeszédű dandy olyan éles hangon, hogy
10    I,    XII|         Boltay, látva, hogy a dandy távozni készül, mély, erőszakosan
11   II,     XV|      ott találta Abellinót. A dandy leste már, mit fog végezni,
12   II,     XV|     eltávoznak, csupán nehány dandy – ifjabb és vénebb – marad
13   II,     XV|       lerázza, ki több fiatal dandy társaságában kivonult ezalatt
14   II,     XV|      és kacagás volt reá.~ ~A dandy, ki nagybátyja lakodalmát