Kötet, Fezejet

 1    I,     II|         fotelben hanyatt vetve; ámbár ez már akkor nem volt divat
 2    I,   VIII|        elméncségűl fogadtatott, ámbár eredetileg nem volt egyéb
 3   II,     XV|        Palkót az öreg Kárpáthy (ámbár ezentúl nemigen szabad már
 4   II,     XV|   testvére, éppen az ő korában. Ámbár még akkor is tudom, hogy
 5   II,     XV|    vigye magával.~ ~– Szívesen. Ámbár azért kár betintáznod az
 6   II,   XVII|      szőnyegeket vásárolt, mert ámbár ő maga kívülhúzott kordovány
 7   II,  XVIII|   tudnál te foglalkozni?); mert ámbár nekünk be kellett volna
 8   II,  XVIII| visszamehessek Szentirmára?~ ~– Ámbár Fanny igen nagy szerencséjének
 9   II,  XVIII|       gondviselés alatt hagyom, ámbár nem tudom, hogy Szentirmay
10   II,    XIX|       dolog, ez nemes rágalom. (Ámbár lesznek, akik e szót ismét
11   II,     XX|      minden nyomtatandó betű, s ámbár utoljára János úr mindent
12   II,   XXIV|     napig nem távozom el tőled. Ámbár tudom, hogy itt a büntetést
13   II,    XXX|       rögtön orvosáért küldött, ámbár egy tekintet ez arcra meggyőzheté,
14   II,   XXXI|      gazdag Kárpáthy Jánosné, s ámbár miránk nem hagyott semmit –