Kötet, Fezejet

 1    I,      V|     Rémültökben ők adták azt a tanácsot a Deboureux-nek, hogy inkább
 2    I,      X|             Én, kérem alássan, tanácsot kérni jöttem ide és – és
 3    I,      X|    úrnak, ha még hajlandó a jó tanácsot bevenni – folytatá az asszesszor
 4    I,    XII|     fogom venni, mármost adjon tanácsot, hogy milyen bútorzatot
 5   II,    XIV|       az örömtől.~ ~– Én adjak tanácsot, uram?~ ~– Nem szükség.
 6   II,    XIV|         Álmodjatok! Az álom jó tanácsot ad.~ ~Te lásd magadat boldog
 7   II,    XIV|   másik a másikban. Az álom jó tanácsot ad.~ ~Másnap reggel különös
 8   II,     XV|       mondják, hogy az álom jó tanácsot ad. S midőn reggel felébredünk,
 9   II,  XVIII|      szavát rábízhassa, akitől tanácsot kérjen, akiben bízzék, akihez
10   II,  XVIII|     most nekem mint leányának, tanácsot adna, mielőtt a világba
11   II,  XVIII|         kitől egyedül kérhetek tanácsot ebben az ismeretlen világban.
12   II,  XVIII| legtisztább akaratból eredendő tanácsot azon csekély észrevételeket,
13   II,  XXIII|       mint aki ilyen dolgokban tanácsot fog adni? Az ilyesmit komolyan