Kötet, Fezejet

 1    I,      I|      valami sültet látok, legyen szíves közelebb adni, tegye ide
 2    I,    III|        osztogatásában. – Lesz ön szíves bennünket útba igazítani.
 3    I,     IV|      tréfásan monda:~ ~– Lesz ön szíves gomblyukamat elereszteni,
 4    I,      X|   pillanatra elhagyhatni, legyen szíves oly helyre jönni velem,
 5    I,     XI| pártfogásomat. Most tehát legyen szíves kegyed az első havi összletet
 6    I,    XII| szorgalma által szerzett, legyen szíves tőle véghagyományul elfogadni.~ ~
 7   II,     XV|          készséggel –, nem lenne szíves bácsi, hogy bevinné?~ ~Mayerné
 8   II,     XV|    titokban megkéri, hogy legyen szíves elfogadni tőle a mai estély
 9   II,   XVII|             Azt se gondold pedig szíves olvasó, hogy az agarászat
10   II,    XXI|       ugrott Fanny lova mellé, s szíves készséggel ajánlá, hogy
11   II,   XXIV|       Rudolf is udvarias volt és szíves irányában – de egyéb semmi.
12   II,   XXXI|     Teréz nem állhatott ellent a szíves meghívásnak, sőt némi kötelességet
13   II,    Veg|           Végre bocsánatot kérve szíves olvasóimtól hosszadalmasságomért,